Intézménymutató:
Romaniai Magyar Pedagogusok Szovetsege /RMPSZ/ /es testuletei, teruleti szervezetei/
2004. október 5.
Nincsenek még magyar tannyelvű könyvek, mivel a minisztérium a magyarul írott könyveket drágának találta a versenytárgyalások során, ezért a román tankönyvek fordítása mellett döntött. A fordított tankönyvek, azonban kétszer is többe kerülnek, mint a magyar nyelven megírt, nagyon jó minősítést kapott könyvek – fogalmazott tájékoztatóján Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ vezetősége Szovátán tartott ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a román szakminisztérium az állampolgári jogokat sérti azzal, hogy az oktatási év kezdetekor nem biztosítja a magyar tannyelvű könyveket. Az RMPSZ elnöke szerint ebben a tanévben december-január előtt nem lesznek államilag támogatott, ingyenes magyar tankönyvek. /(Daczó Dénes): Nincsenek magyar tankönyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2004. október 6.
A szórványmegyében, Beszterce-Naszód megyében Borsos K. László, az RMPSZ helyi elnöke kifejtette, hogy sok fiatal tanító, óvónő, tanár próbál visszakerülni szülőfaluja közelébe. Szinte minden iskolába sikerült szakmai végzettséggel rendelkező pedagógusokat kihelyezni. A megyében is csökken az iskolások száma, de megtartották a 24 iskolát, bár néhány településen, mint Magyarnemegye, Felőr, nem indult első osztály. Besztercén, amely a megyében a legnagyobb magyar iskolaközpont, a magyar osztályok továbbra is szétszórtan, több épületben vannak. Ez azért jelent problémát, mert a román osztályok közé beékelt néhány magyar osztály tanulói szünetben is rá vannak kényszerítve a román nyelvű játékra-beszélgetésre. Szükség lenne a megyében is egy önálló magyar iskolára. Nagy eredmény, hogy Bethlenben megalakult az első magyar nyelvű szakoktatási osztály. /Sz. Cs.: Beszterce-Naszód megye. Derűlátó tanévkezdő stratégia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/
2004. október 6.
Ha az új magyar kormány jelentős mértékben csökkenti a határon túli magyarság oktatására fordítható összeget, veszélybe kerül a négy erdélyi módszertani központ működése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Lászlófy elmondta, hogy az RMPSZ-hez érkező anyaországi támogatások biztosítják az évközi továbbképzők szervezését, a nyári szünetben évi rendszerességgel megtartott továbbképző-sorozatot, a Bolyai Nyári Akadémia finanszírozását, valamint a négy területi módszertani központ tevékenységét. A kedvezménytörvény az idén nyáron 700 erdélyi magyar pedagógus számára tette lehetővé a különböző magyarországi továbbképzőkön való részvételt. A 34 magyarországi intézményben 47 képzésen összesen 1423 magyar pedagógus vett részt a Kárpát-medencéből, a résztvevők mintegy fele erdélyi magyar pedagógus volt. /Támogatásra számítanak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2004. október 14.
Közös oktatástámogató programot indított a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ). A program célja, hogy anyagi alapot gyűjtsenek a magyar nyelv oktatásának bevezetésére minél több moldvai csángó faluban, illetve a csángó gyermekek nyolcadik osztály utáni továbbtanulásának támogatására. A két szervezet Legyen ön is keresztapa, keresztanya címen felhívást tett közzé, amelyben segítséget kér a moldvai magyar oktatási program kiterjesztéséhez, hogy a nyolcadik osztályt végzett csángó gyermekek magyarul tovább tanulhassanak székelyföldi iskolákban. Jelenleg tíz moldvai csángó faluban, huszonegy csoportban tanulnak hivatalosan magyar nyelvet heti három órában, az iskolában. A csángószövetség felmérése szerint még legkevesebb 15–20 olyan faluban kellene elindítani a programot, ahol a magyar oktatás 1950-es megszüntetése óta semmiféle anyanyelvi tevékenységet nem lehetett beindítani. /(fekete): Csángó gyermekek továbbtanulására gyűjtenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./
2004. november 1.
Okt. 30-án a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Arad megyei elnöksége átadta a Márki Sándor-díjat és Márki Sándor-életműdíjat, ez utóbbit nyugdíjas pedagógusoknak. Post mortem Márki Sándor-díjat kapott Hévizi Otília 2003-ban elhunyt simonyifalvi magyar nyelv- és irodalomtanár. A díjazottak emlékoklevelet, egy szerény összeget tartalmazó borítékot és egy szál piros szegfűt kaptak. /Kiss Károly: Átadták a Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./
2004. november 3.
Felhívással fordult az erdélyi, illetve az anyaországi magyarsághoz a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, Róka Szilvia és Hegyeli Attila, a magyar nyelvű oktatási program vezetője. 2004 őszétől összesen 21 magyarul tanuló csoport működik moldvai falvakban. A nyolcadik osztály elvégzése után azonban már nem tudják biztosítani a magyar nyelvű oktatást Csángóföldön, a gyerekek Székelyföldön tanulhatnak tovább magyar tannyelvű iskolákban. Számukra az étkezési és elszállásolási költségeket, a nevelési programot az RMPSZ-nek kell biztosítania. A magyar nyelvű oktatási programban mintegy 800 gyerek érintett. Jelenleg 11 faluban 24 tanár, tanító, tánc- és énekoktató gondoskodik a gyerekek magyar nyelven való tanításáról. Moldvában azonban legkevesebb 15–20 olyan falu van, ahol még nem sikerült az 1950-es években megszüntetett magyar oktatás után semmiféle tevékenységet beindítani. Róka Szilvia és Hegyeli Attila arra kér mindenkit, aki teheti, segítse a moldvai gyerekek magyar nyelven való tanulását, járuljon hozzá az oktatási program sikeréhez azáltal, hogy „keresztgyermekének" fogad egy-egy moldvai gyereket, akinek kifizeti taníttatási költségeit. /Támogatókat keresnek a magyarul tanuló moldvai gyerekek számára. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./
2004. november 22.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Elnöksége nov. 20-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között adta át a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok tudományos munkájáért az Apáczai-díjat. A humán tudományok területén Apáczai-díjban részesült dr. Gaal György, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium, és Muhi Sándor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. A reáltudományok területén Apáczai-díjas Olosz Ferenc, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika tanára. Dicséretben részesült dr. Fazakas István kolozsvári, Szőcs Mária és Kovács István csíkvacsárcsi, Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár a humántudományok területén, valamint Fazekas Lóránd szatmárnémeti, Simon József csíkszeredai és Kovács Barna marosvásárhelyi tanár a reáltudományok területén. Az ünnepség keretében vehették át a megye legjobb, kilencedik osztályt végzett tanulójának járó Mákvirág-díjat a tanulók. Különdíjat kapott a Mákvirág-érem megalkotója, Zacsik József debreceni középiskolai tanuló. /Apáczai-díjak, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2004. november 23.
Az aradi és Arad megyei magyar civil szervezetek azzal a felhívással fordulnak tagjaikhoz, szimpatizánsaikhoz, minden magyarhoz, hogy szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. Országos egyesületek Arad megyei szervezetei: EMKE, RMPSZ, RMGE, Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság. Arad megyei egyesületek és szervezetek: Kölcsey Egyesület, Szabadság-szobor Egyesület, Alma Mater Alapítvány, Szülők az Aradi Magyar Oktatásért szervezet, Gyöngyház Alapítvány, kisiratosi PRO-KI-DOR, Pro Majlát Egyesület, kisiratosi IRKATER, pankotai Csiky Gergely Egyesület, pécskai Búzavirág Egyesület. /Arad megyei civil szervezetek felhívása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./
2004. december 2.
Dec. 1-jén összehívta az RMPSZ dévai szervezete a város aktív és nyugdíjas magyar pedagógusait. A Melite református gyülekezeti házban megtartott rendezvényen Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő ismertette az épülő önálló magyar oktatási központ dokumentációját. Nincs még neve a létesülendő új tanintézménynek. A jelenlévők többsége dr. Téglás Gábor (1848–1916) hajdani középiskolai igazgató, jeles régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja mellett voksolt. A Segesvári Miklós Pál Egylet népi tánccsoportja örvendeztette meg előadásával az egybegyűlteket. /Gáspár-Barra Réka: Pedagógustalálkozó Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2004. december 6.
Dec. 4-én a tartotta közgyűlését az aradi Alma Mater Alapítvány a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő a civil szervezeteknek az anyanyelvű közművelődés érdekében kifejtett munkáját értékelte. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, megyei RMPSZ-elnök után Ilona János, a Szövétnek aradi kulturális szemle főszerkesztője beszámolt a lapkiadás, -terjesztés és -szerkesztés terén kifejtett egyéves tevékenységről. Idén is kiadták a Szövétnek-falinaptárt, amely az Arad megyei magyar vonatkozású műemlékeket mutatja be. Hadnagy Éva ismertette a mecénás, dr. Wieser Györgyi által biztosított Wieser Tibor Alap beszámolóját, felolvasták az alap által támogatott diákok névsorát, továbbá az Alap által szervezett magyarországi jutalomkirándulást, a nyári táborok, a véndiák-találkozó, a kulturális rendezvények, illetve a színházjegyek előteremtésének támogatását. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./
2004. december 22.
Dec. 21-én Lászlófy Pál elnök és Burus Siklódi Botond főtitkár sajtótájékoztatón számolt be a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének idei tevékenységéről. Lászlófy Pál már azt nagy eredménynek könyveli el, hogy a folyamatosan romló anyagi körülmények között életben tudták tartani, működtetni tudták létesítményeiket, teljesíteni tudták alapvető programjaikat. A szovátai Teleki Oktatási Központban tartott év végi elnökségi ülésen a négy területi oktatási központ vezetői beszámoltak a 2004-es tevékenységről. Mind a négy területi központ állandó jellegű szolgáltatásokkal áll a pedagógusok és diákok rendelkezésére. Hargita megyében mintegy 500 pedagógus vehetett részt a számítástechnikai továbbképzőkön. Lászlófy Pál beszámolt az Apáczai-díjak odaítéléséről. Elkészült a szovátai Teleki kert fedett központi étkezője, így a 11 házikó lakói itt étkezhetnek. A Teleki Oktatási Központ számára két fafűtéses kazán és kazánház kivitelezésére nyertek pályázati összeget. /Takács Éva: Sikeres évet zár az RMPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./
2005. január 5.
A romániai tankönyvpiacon uralkodó balkáni viszonyok kizárják azt, hogy a magyar tankönyvek kiadására létrehozott Ábel Kiadó tisztességesen részt vegyen a liciteken. A nagy román kiadók nevetséges összeggel megnyerik a versenytárgyalást, amikor pedig a tankönyvek lefordítására kerül sor, háromszoros áron hozzák ki a magyar tannyelvű könyveket. A most kiadott II. osztályos Környezetismeret tankönyv tele van nyelvhelyességi és helyesírási hibákkal, ezért levélben fordult a román tanügyminiszterhez Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, kérve, hogy vonják ki forgalomból a tankönyvet. Az állandó késés miatt a tankönyvek fordítását nem követi sem szakmai, sem nyelvi lektorálás, így várhatóan a még kiadás előtt álló tankönyvek sem lesznek jobbak. /Takács Éva: Tiltakozik az RMPSZ és az Erdélyi Tankönyvtanács.= Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./
2005. január 17.
Lupényban az 1-es Számú Iskolába január 15-én közel 50 magyar szakos tanár, tanító és óvónő tartott megbeszélést. Jól halad a dévai magyar iskola építése, mely szeptemberben meg is kezdi működését – ismertette a helyzetet Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő. Az elképzelések szerint az új tanintézetben mindenki elfér, óvodától egészen tizenkettedikig. A terv szerint ősztől három párhuzamos kilencedik indul: egy matek-infó és egy vendéglátóipari líceumi, valamint egy építészeti szakmunkásképző osztály. Az iskola ingyenes bentlakást biztosít a más településről származó diákoknak, az iskolát létesítő Geszthy Ferenc Társaság hamarosan kisbuszt is szerez a vajdahunyadi és csernakeresztúri gyerekek ingázására. A lupényi 1-es számú Iskola magyar tagozata az egyetlen magyar tanintézmény a bányavidéken, ahol még nem kellett összevonni osztályokat. Lupényban a 258 iskolás közül csupán 76 tanul magyar nyelven. Vulkánban 114-ből 51. A legnehezebb a helyzet Petrozsényban, ahol 214-ből csak 12-en tanulnak anyanyelvükön. 1989 előtt 25 gyermeket írattak első osztályba a lupényi magyar tagozatra. Most pedig nagy nehezen sikerül összegyűjteni 6 elsőst. A szomszédos Vulkánban az utóbbi két évben egyáltalán nem indult magyar első osztály! – A tankönyvek gyakran gyenge fordításban jelennek meg, ráadásul késéssel, sokszor a tanév közepén, húzta alá Kofity Magdolna, a megyei RMPSZ elnöke. /Ch. A.: Pedagógus konferencia Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./
2005. január 17.
Ünnepélyes keretek között adta át a Bartók Béla Alapítvány a magyarországi támogatással vásárolt két és félmillió forint értékű taneszközt Temes megye 52 magyar tannyelvű oktatási intézményének, illetve magyar nyelvet tanuló csoportjának a hét végén. Temesváron a Bartók Béla Líceum dísztermében az oktatási intézmények képviselői, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége helyi vezetői, a Bartók Béla Alapítvány elnöksége, a Temes megyei Civil Tanács oktatási-tudományos szakbizottságának tagjai, valamint a magyar nyelvű oktatást támogató civil szervezetek képviselői jelenlétében ismertették a projekt célkitűzéseit és a pályázat lebonyolítását. Fénymásolók, színes tévékészülékek, képmagnók, kazettás magnók, CD-lejátszók, oktató filmek, mikroszkópok, térképek, iránytűk, földgömbök, falitablók, fejlesztő játékcsomagok, szakkönyvek segítik a Temes megyei pedagógusok (32 óvónő, 35 tanító, 113 tanár) munkáját. 520 óvodás, 420 kisiskolás, 337 V–VIII. osztályos tanuló, 335 líceumi diák, valamint 339 magyar nyelvet fakultatívan tanuló gyermek iskolai munkája vált korszerűbbé az Apáczai Közalapítvány támogatása által. /(Sz. I.): Taneszköz-támogatás 52 oktatási intézménynek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./
2005. január 18.
Régi vágya teljesült Szász Zoltánnak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Udvarhely körzeti elnökének január 13-án, amikor az Eötvös József Szakközépiskola előcsarnokában méltó emléket sikerült állítani az iskola egykori tanárának, Szabó Dezsőnek. Az iskola magyar tanárainak, Magyari Tündének és Szilágyi Magdának segítségével megszervezett ünnepség keretében leplezték le a Székelyudvarhelyen, az egykori Állami Főreáliskolában 1909–1913 között tanító író emléktábláját. Az emléktáblát ifj. Andrási Gáspár, udvarhelyi kőfaragó készítette. Ugyanekkor avatták fel a Szabó Dezső emléksarkot is, ahol állandó kiállításra kerültek az író antikváriumokból összegyűjtött művei, továbbá egy kisebb fotókiállítás is helyet kapott, amely az 1945. január 13-án elhunyt író életútját mutatja be. Az emléknapon az udvarhelyi középiskolák egy részét képviselő csapatok vetélkedőt tartottak Szabó Dezső életútja, az Életeim c. regény alapján. /Kápolnási Zsolt: Szabó Dezső emléktáblájának leleplezése. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./
2005. január 22.
A romániai tankönyvkiadás és a magyar nyelvű tankönyvek (fordításának) kérdésköre immár 15 éve képezi vita tárgyát. Murvai László minisztériumi főosztályvezető elmondta, hogy a törvény értelmében a minisztérium biztosítja – különböző nyelveken – tankönyvek és didaktikai anyagok elkészítését. Ugyancsak törvény mondja ki, hogy az oktatási tárca ingyen biztosítja a tankönyveket az állami tízosztályos általános és kötelező oktatás számára. Az új tankönyvek pályázatát 2004. február 25-én hirdették meg. A licitdokumentáció eredeti, a kisebbségek anyanyelvén írott tankönyvnek csak az anyanyelv és a vallástankönyveket ismerte el. Tehát az első osztályos vagy a kilencedikes matematika tankönyvet nem lehetett magyarul pályáztatni, csak fordításban. A román nyelvű tankönyvek időben elkészültek. A románról magyarra fordított új tankönyvek nem készültek el, ezek fordítására hosszabb idő kellett. A Kisebbségi Főosztály munkatársai összesítették a megyék rendeléseit, és azt 2004. augusztus 8-án a minisztérium illetékeseinek asztalára tették. Ezután hosszas huzavona kezdődött. Murvai László Asztalos Ferenc képviselőhöz fordult, aki kihallgatást kért a minisztertől a tankönyvek fordítása ügyében. A miniszter Murvai nyakába varrta az ő mulasztását, de a fordításokat elrendelte – szóban. Egy hétig még mindig nem történt semmi, ezért Murvai Borbély László közbenjárását kérte. Végre az augusztustól szeptemberig tartó szándékos huzavona után hozzá lehetett kezdeni a kisebbségi oktatásnak szánt tankönyvek fordításához: az iskolai tanév megkezdése után sikerült a minisztérium vezetőségétől megszerezni azt a rendeletet, amelyet augusztus 8-án írásban kértek. Ezután a kiadók és a minisztérium még eltöltöttek kb. három hetet a fordítás árának megállapításával. Közben a miniszter név szerint Murvait okolta azért, mert a magyar tanulók nem rendelkeznek tankönyvekkel. Végül december közepére a kisebbségi tanulók is megkaphatták azokat a tankönyveket, amelyeket szeptember közepén kellett volna megkapniuk. Egy 250–300 oldalas kéziratot nem lehet egyik hétről a másikra lefordítani. Idő kell a lektorálásra, korrektúrára. A Kisebbségi Főosztálynak nem volt beleszólása a kiadók döntésébe. A jövőben szükség lenne egy fordítói listára, amelyből a kiadó kötelezően választana. Murvai mindezt kifejtette már 2004. január 6-án, de hiába volt minden. Nincs megoldva viszont az alternatív tankönyvek kérdése. A minisztérium csak az anyanyelv tankönyvét minősítette eredeti tankönyvnek, a többinek románból való fordításnak kell lennie. Ezzel a minisztérium kizárta a lehetőségét is annak, hogy kémia, matematika stb. tankönyvet anyanyelven lehessen írni. Ez ellen Murvai főosztálya átiratban tiltakozott a minisztérium vezetőségénél. Annak ellenére, hogy az RMDSZ, az RMPSZ, a katolikus és a protestáns püspökségek (az egyházi iskolák nevében) mind beadták a maguk tiltakozását az önálló magyar könyvek kiiktatása ügyében, a helyzet a mai napig csak annyiban változott, hogy a kisebbségek történelmét és a vallásoktatás tankönyveit levették az inkriminált listáról. Murvai jelezte, ezt az áldatlan állapotot megpróbálják újból, most már a szaktárca új vezetője elé vinni. /Szabó Csaba: Tankönyvkiadás papírpárbajjal – jó pár bajjal. Interjú Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19, folyt.: jan. 22./
2005. január 24.
Január 22-én Doboly Beatrix vajdahunyadi EMKE-elnök nyitotta meg a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett ünnepséget. A Bethlenek építette vajdahunyadi református templomban ennek az ünnepségnek immár hagyománya van. Idén Seres Zsófiát, a Gál Kelemen Oktatási Központ előadóját és Szőcs Juditot, az RMPSZ országos alelnökét kérték fel előadásra. Másnap írókat, költőket idéztek fel. Cs. Szabó László, 20 esztendővel ezelőtt emigrációban elhunyt író vallomása a Házsongárdi temetőről: “…húsz évig folyt a pör az erdélyi földekért, s ebben a pörben a magyar sírkő volt a koronatanú. A város a völgyben megtelt idegen szóval, de a temető a dombon magyarul felelt az idegen zsivajra”. /Gáspár-Barra Réka: A Magyar Kultúra Napja Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./
2005. február 10.
Budapesten az Oktatási Minisztériumban a Kárpát-medencei pedagógus-szövetségek képviselőivel megtartott tanácskozáson Zilahi László, a minisztérium főosztályvezetője bejelentette: az idén további forráscsökkentésre kell számítani. Ebben az évben a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megkapja alapintézményeinek működtetéséhez a támogatást, azonban a pedagógusoknak a kedvezménytörvény alapján járó anyaországi továbbképzésre kevesebb pénz jut. Tavaly 600 romániai magyar pedagógus vehetett részt magyarországi képzéseken, ebben az évben csupán 141 pedagógus számára biztosított a részvétel – jelentette be Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára tájékoztatóján. A Bolyai Nyári Akadémia az idén is megkapja a szükséges támogatást. Idén a 24 tanfolyamon, közel ezer tanügyi részvételére számítanak a szervezők. /(Daczó Dénes): Anyaországi képzésre jóval kevesebben mehetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2005. február 10.
A Bartók Béla Alapítvány, Temes megye magyar oktatási intézményeinek legfontosabb támogatója elkészítette 2004-es tevékenységének mérlegét. Az elmúlt évben az alapítvány 770 millió lejjel rendelkezett programjai lebonyolításához. Bevételei az Apáczai Közalapítvány által kiírt szórványoktatást támogató pályázatokon nyert pénzekből, a temesvári vállalkozók, egyházak, hazai és németországi magánszemélyek támogatásaiból és más pályázatokon nyert összegekből származnak. Az iskolák és az óvodák 391 millió lej értékben kaptak taneszközöket: fénymásolókat, tévékészüléket, képmagnókat és CD-lejátszókat, könyveket és játékokat. A megye 19 iskolájában, 23 óvodájában és 12 magyar nyelvet választott tantárgyként tanuló csoportot segítettek. A tanulóknak nyújtott ösztöndíjra 250 milliót fordított az alapítvány. Az összeg nagyobb hányadával (205 millió) a hátrányos anyagi helyzetű diákok tanulási költségeit támogatták, illetve a szapárifalvi és bodói gyermekek ingázási költségeit biztosították a lugosi iskolába. Az összeg kisebb részével (49 millió) a kiváló iskolai eredményeket, valamint a megyei tantárgyversenyek nyerteseit jutalmazták. Az Alapítvány rendezvénytámogatás rovatában 84 millió szerepel. Az összeget a matematika, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyek megyei szakaszának szervezésére, az 1-es iskola rendezvényeinek, valamint a két temesvári líceum, a Bartók Béla és Gerhardinum testvériskola-kapcsolatainak finanszírozására fordították. 36 millió jutott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Temes megyei szervezetének támogatására. /Szekernyés Irén: Előtérben az eszközfejlesztés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2005. február 15.
Matematika, informatika és fizika tankönyv nélkül maradhatnak iskolakezdéskor a tizedik osztályos magyar diákok – jelezte a magyar nyelvű tankönyvek kiadásával foglalkozó kolozsvári Ábel Kiadó. Szikszai Ildikó, az Ábel Kiadó igazgatónője szerint a kizárólag román nyelvű kéziratok elfogadása a tavalyihoz hasonló helyzetet teremthet, amikor az iskolások hónapokkal az iskolakezdés után jutottak csak könyvekhez. Kötő József államtitkár szerint fordítások révén ugyan, de biztosítani tudják majd a szükséges könyveket. Intézkedéseket hoztak a színvonalas fordítások érdekében, ezek szerint a könyvet csak akkor nyomtathatják ki, ha az megkapta a kisebbségi igazgatóság engedélyét. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint érthetetlen a minisztérium döntése. /Lázár Lehel: Kötő József államtitkár a magyar oktatás helyzetének rendezését ígéri. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./
2005. február 21.
Arad, Hunyad és Temes megye magyartanárai tanácskoztak a hét végén Temesváron Murvai László minisztériumi vezérigazgatóval, a Bartók Béla Elméleti Líceumban. A szakmai megbeszélést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Temes megyei szervezete kezdeményezte, és a helyi elnök, Halász Ferenc vezette. A rendezvényen részt vett Matekovits Mihály, Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Máthé Márta, a Hunyad megyei, valamint Kiss Ferenc, a Temes megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő. A tanácskozás részvevőit a házigazda intézmény igazgatója, Virginás-Tar Judith köszöntötte. A fő téma – a magyar nyelv- és irodalomtételek a képességvizsgán és az érettségin – tárgyalását három előadás előzte meg. Kiss Ferenc tanfelügyelő Helyzetkép a Temes megyei oktatásról c. beszámolójában ismertette a megye jellegzetességeit: az iskolák és oktatási központok szétszórtságát, a gyermeklétszám 50 százalékos csökkenését az 1990-es évek elejétől napjainkig, valamint a magyar nyelv választott tantárgyként való oktatását olyan településeken, ahol nincs magyar iskola. Bányai Aranka a képességvizsga, Mészáros Ildikó az érettségi tételeivel kapcsolatos észrevételeit, kifogásait vázolta fel. A vita során hangoztatták, hogy a líceumi osztályokban siralmas a tankönyvhelyzet: a tizenkettedik számára egyáltalán nem írtak tankönyvet, az előző három osztályé eltér a tantervtől. Hiányzik az anyanyelvtanítás koncepciója az első osztálytól az érettségiig. Stilisztikai és szövegtani fogalmakat kell tanítani, holott szabatosan beszélni és fogalmazni sem tud a gyerekek többsége. Képzett tankönyvíró-csapatra lenne szükség. Murvai László kifejtette, hogy nincs a minisztériumban a magyar oktatást hosszabb távon tervező tanfelügyelő, a magyar tanfelügyelők nem vállalják a bukaresti létet. A tételek bírálata jogos, ennek orvoslására tételjavaslatokat kér az ország minden megyéjéből. /Szekernyés Irén: Siralmas tankönyvhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2005. február 23.
Murvai László, a román Oktatásügyi Minisztérium vezérigazgatója és Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke kétnapos körutat tett Temes megyében. Február 18-án a lugosi 5-ös számú, valamint az igazfalvi és a végvári általános iskolák magyar tagozatait látogatták meg, másnap pedig a temesvári Bartók Béla Líceumban részt vettek a magyartanárok régiós találkozóján, az Arad, Hunyad és Temes megyei pedagógusok szakmai tanácskozásán. Igazfalván, a Világbank által felújított iskola korszerű. A temesvári szakmai tanácskozáson szó esett negatív jelenségekről is, mint a gyermekek körében tapasztalható nyelvromlás, vagy a gyermekszám aggasztó csökkenése. 1990-ben a romániai közoktatásban 5,3 millió gyereket tartottak számon, míg legfrissebb statisztikai adatok szerint már a négymilliót sem éri el a tanulók száma. A magyar oktatásban 1990-ban még 240 ezer óvodás és iskolás volt, idén már csak 185 ezer magyarul tanuló gyereket tartanak számon. /Pataki Zoltán: Magyar oktatási vezetők látogatása a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2005. február 23.
Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, ahová Dáné Károly, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tanügyi megbízottja hívta meg a pedagógusokat, bemutatták a frissen létrejött Magyar Középiskolai Vezetők Egyesületét (elnöke Dáné Károly). A Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget (RMPSZ) többek között Tőkés András képviselte, aki a Magyar Polgári Szövetség vezetőségi tagja. Tőkés András szerint az újonnan létrejött egyesületre semmi szükség nincs, a középiskolás gondokat meg lehet vitatni az RMPSZ-en belül, nem érti, hogy miért szervezik rá erre a középiskolai vezetők egyesületét. Dáné Károly azt sérelmezte, hogy őt nem szokták meghívni a pedagógus szövetség tanácskozásaira. A hozzászólásokból kiderült: csak a múlt iskolai évben Maros megyében 800 gyermek „veszett el”, akik elvégezték a 8. osztályt, de kilencedikbe már nem jutottak be. Vita volt arról, hogy mi a jó: ha néhány erős magyar központ jön létre a városban, megyében, vagy arra törekednek, hogy minden iskolában legyen magyar részleg. /Máthé Éva: Létrejött a Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2005. március 3.
Az Erdélyi Tankönyvtanács 1993-ban azért jött létre, hogy ösztönözze tantervek és magyar tankönyvek írását, hogy segítse az eredetiben vagy a románból való fordítással készülő tankönyvek, egyetemi jegyzetek és más oktatási anyagok szakmailag és nyelvileg kifogástalan megírását, és hogy véleményt nyilvánítson a már megjelent tankönyvekről. Az Erdélyi Tankönyvtanácsnak nincs hatósági jogköre, és így senkit nem kényszeríthet arra, hogy biztosítsa a tankönyvek megfelelő színvonalát, ezért sorozatosan jelentetnek meg olyan tankönyveket (főképpen fordításokat), amelyek alkalmatlanok az oktatásra. Az Erdélyi Tankönyvtanács nem tehet mást, minthogy cím szerint is megnevezze azokat a tankönyveket, amelyeket alkalmatlanoknak vagy károsaknak tart a magyar oktatásban. Az oktatási törvény előírásainak nem felelnek meg a IV–VIII. osztály számára kiadott ún. „kisebbségi” román nyelv és irodalom tankönyvek. A 9. osztály számára kiadott két magyar nyelv és irodalom tankönyv közül az egyiket ki kell egészíteni, hogy a nyelvi ismereteket is magába foglaló tantervnek megfeleljen, a másikat sürgősen át kell dolgozni. Az iskolákból vissza kell vonni az 1998-ban fordításban készült ének-zene tankönyveket. Az Erdélyi Tankönyvtanács felsorolta a visszavonandó vagy sürgősen átdolgozandó tankönyveket. A szakoktatást is el kell látni magyar nyelvű tankönyvekkel. Az anyanyelvükön tanuló magyar diákok számára hátrányt jelent, hogy részükre nem rendelnek minden (tanterv szerint kötelező) tantárgyból könyvet, hangsúlyozta az Erdélyi Tankönyvtanács /Dr. Péntek János, az MTA külső tagja, egyetemi tanár, a kuratórium elnöke, Dr. Gyenge Csaba, az MTA külső tagja, egyetemi tanár, Dr. Néda Árpád, egyetemi docens, Dr. P. Dombi Erzsébet, egyetemi docens, Dr. Fóris-Ferenczi Rita, egyetemi adjunktus, Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára, Balla Júlia, középiskolai tanár, Baka Judit, ny. tanítónő, tankönyvszerző és Székely Győző, tankönyvszerkesztő/ /Az Erdélyi Tankönyvtanács és a tankönyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2005. március 10.
Minden hónap első és harmadik hétfőjén ülésezik a nagybányai RMDSZ-szervezet elnöksége. A március 7-i tanácskozáson Nagy Zoltán történelemtanár, a nagybányai RMPSZ (Romániai Magyar Pedagógus Szövetség) elnöke javasolta egy új magyar nyelvű óvoda beindítását. Az új tömbháznegyedekben ugyanis a hiányzó óvodahelyiségek miatt nem indíthatók magyar nyelvű óvodák. Az állomás közelében már évek óta esedékes a magyar nyelvű csoport beindítása. Az RMPSZ szülői aláírásokat gyűjtött az új óvodai tagozat beindítása érdekében. Új magyar óvoda beindításához legkevesebb tizenöt, magyar első osztályok beindításához legalább tíz gyermekre van szükség. /(Farkas E. Zoltán): Napirenden: a magyar nyelvű óvodák helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2005. április 13.
Megyei Egyeztető Tanács (MET) létrehozásáról döntött az RMDSZ bihari szervezete – jelentette be Nagyváradon Földes Béla, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A kezdeményezés célja, hogy a szövetség nyitottá váljék a civil szféra irányában. A tanácsnak 49 tagja lesz, tizenöt olyan személy vesz részt benne, akik kulturális, szociális vagy közéleti szinten fontosnak számítanak, valamint huszonnégy, a megyében működő civil szervezet, illetve oktatási intézmény képviselője. „A megkeresett személyek között a történelmi egyházak vezetői, így Tempfli József római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök is szerepelnek. Az új testületnek beleszólása lesz a szervezet költségvetésének elfogadásába, az ügyvezető elnök személyének kiválasztásába, valamint a közpénzek elosztására hivatott pályázatelbíráló testületek összetételébe is. /Balogh Levente: Megyei egyeztető tanács alakul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./ A tanácsba meginvitálták Szilágyi Aladár közírót, Szombati Gille Ottó nyugalmazott rendezőt, Jakab Noémi képzőművészt, Tavaszi Hajnal könyvtárost, Péter I. Zoltán helytörténész- újságírót, Kiss Törék Ildikó színésznőt, Koncsek Zita megyei szociális igazgatót, Szűcs László költő-újságírót. A meghívottak listáján szerepel: az EME, az EMT, az RMPSZ, az RMGE, az Anna Nőszövetség, valamint a Tibor Ernő Galéria, a Pro Familia, a Sapientia, a Studium Academicum Alapítvány, a Partiumi Népfőiskola, a Caritas Catolica, az Agnuli Dei Alapítvány, az Alma Mater Alapítvány, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a Szent László Gimnázium, a MIDESZ és a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége. Vidéki művelődési egyesületek közül a nagyszalontai Arany János Társaságot, a margittai Horváth János Társaságot, és az érmihályfalvi Nyíló Akác Egyesületet is meginvitálták az egyeztető testületbe. Az újságírók Földes Bélának szögezték a kérdést, nem volna-e rendjén, hogy az MPSZ-t is bevonják e nyitási folyamatba. Az ügyvezető szerint ez még a jövő kérdése. /Lakatos Balla Tünde: Nyitás a civil társadalom felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2005. április 18.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alapvető célja az anyanyelvű nevelés és oktatás megóvása, továbbfejlesztése, az óvodai neveléstől a felsőfokú képzésig – jelentette ki Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke április 16-án, a szovátai Teleki Oktatási Központban tartott XIV. küldöttgyűlésen. Az RMPSZ elnöke beszámolt az infrastrukturális fejlesztésekről, valamint a diákok számára szervezett tanulmányi versenyekről, diáktáborokról és a Mákvirág-díjról. Székely Győző az Erdélyi Tankönyvtanács munkájáról beszélt. A Moldvai Csángó Oktatási Programról szóló beszámolójában Hegyeli Attila elmondta, hogy a programban részt vevő diákok és tanárok száma az elmúlt öt év alatt megsokszorozódott. Jelenleg 12 településen folyik magyar nyelvoktatás, ezek mellett legalább 25 faluban lehetne valamilyen szintű oktatást szervezni. /Takács Éva: Az RMPSZ XIV. Küldöttgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./ Mintegy kétmillió forinttal csökkent idén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) tizenkét éven át rendszeresen folyósított alaptámogatása – jelentette ki Lászlófy Pál elnök. Lászlófy reményei szerint a Sulinet-program és a szórványóvoda-program csak ideiglenesen szünetel. Az elmúlt években 30 erdélyi magyar középiskola kapott korszerű számítógép-hálózatot és internet-előfizetést a Sulinet-program keretében, illetve 30, a szórványvidéken működő óvodát sikerült korszerűen felszerelni, az óvodáskorú gyermekek szülei számára vonzóvá tenni az intézményeket. Lászlófy Pál beszámolt arról, hogy az erdélyi magyar pedagógusok továbbképzését szolgáló Bolyai Nyári Akadémia tavalyi 31 tanfolyamán 930 hallgató vett részt, ebből 835 Erdélyből, 95 a Kárpát-medence magyarlakta területeiről. /RMPSZ-küldöttgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./
2005. április 19.
Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke sajtótájékoztatón számolt be az április 17-én Szovátán megtartott küldöttgyűlésről. Dr. Péntek János az Erdélyi Tankönyvtanácsról kifejtette: szaktanácsadó szervről van szó, amelynek hatáskörét ki kellene szélesíteni. /Takács Éva: Nagyobb hatáskört a Tankönyvtanácsnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./
2005. április 26.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ országos elnöksége Szovátán tartott ülésén napirenden kívül tárgyalt az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről. A résztvevők nagy része nem tanulmányozta a törvénytervezetet, ezért az elnökség úgy döntött, hogy nem tűzi a napirendre a kisebbségi törvénytervezet érdemi vitáját, de egy nyilatkozatot javasol róla. Megbeszélés szerint a nyilatkozatnak utalnia kellett az RMPSZ azon követelésére, hogy vegyék figyelembe véleményét az oktatás fontos kérdéseinél, valamint arra a szándékára, hogy tevékenyen hozzájárul az autonóm magyar oktatási-kulturális intézményrendszer kiépítéséhez. Április 17-én a küldöttgyűlésen jelenlevő Asztalos Ferenc parlamenti RMDSZ-es képviselőnek és Lakatos András RMDSZ-es oktatási alelnöknek, politikai nyomással, sikerült megakadályoznia a nyilatkozat elfogadását. Felháborodva azon a gyakorlaton, ahogy az RMDSZ-politikusok beavatkoznak a független Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tevékenységébe, Tőkés András, Maros megye Pedagógus Szövetségének elnöke bejelentette, hogy lemond mind megyei RMPSZ-elnöki, mind országos RMPSZ-elnökségi tisztségéről. A kisebbségi törvénytervezetben csak garanciák nélküli ígérgetések sorakoznak. /Tőkés András, tanár: Az RMDSZ auto-nómiája. Illetéktelen beavatkozás a pedagógusok belügyeibe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 26./
2005. május 5.
Mircea Miclea oktatásügyi miniszter rendeletével szabályozta a nemzeti kisebbségek tankönyvellátását. Dr. Kötő József államtitkár elmondta, a rendelet szerint a tankönyvek románból készült fordításának véleményezését a jövőben kizárólag a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége látja el, az RMDSZ égisze alatt. A kiadásra az Országos Tankönyvtanács jóváhagyása után csak a minisztérium Kisebbségi Főosztálya adhat engedélyt. Indokolt esetekben a kisebbségi oktatásban kétoldalú államközi egyezmények alapján használni lehet más országokban kiadott tankönyveket is, de csak azzal a feltétellel, ha erre az Országos Tankönyvtanács engedélyt ad. A kisebb példányszámra való tekintettel a kisebbségek kötelező oktatása számára a tankönyvek költségeit az állam fedezi. /Barabás István: Lesz gazdája a kisebbségi tankönyvkiadásnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
